Sokan nem tudják, hogy mennyire fontos az új szocpolhoz, azaz CSOK-hoz az energetikai tanúsítvány, mely nem csak a vásárlóknak, hanem az eladóknak is fontos, hiszen ma már elengedhetetlen velejárója az adás-vételi szerződéseknek, hiszen törvény írja elő, hogy az ingatlan eladók kötelesek erről gondoskodni. A CSOK-ot felvevők számára pedig azért fontos a minél jobb (legalább B) besorolás, mert a támogatás mértékét is nagyban befolyásolja.Tegyük hát tisztába, hogy mi alapján sorolják be az ingatlanokat egy-egy energetikai osztályba. Amennyiben szüksége van energetikai tanúsítványra keressen a 30/691-9293-as számon!

Milyen energetikai osztályokba sorolhatók az ingatlanok?

A+, A, B, C, D, E, F, G, H, I, attól függően, hogy az épület számított fogyasztása a jogszabályban előírt követelményekhez képest százalékosan mennyire tér el.

Mi alapján történik az épület energetikai osztályba sorolása?

A számítási módszert részletesen meghatározza a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. A leglényegesebb paraméterek, amelyeket figyelembe veszünk a besorolás készítésekor: az épület térfogata, formája; a lehűlő felületek anyaga, vastagsága; a fűtési és melegvíz készítési rendszerek típusa, jellemzői. A számítás eredménye az ingatlan éves fajlagos primerenergia felhasználása, amely más szavakkal körülírva az ingatlan egy négyzetméterére jutó energia fogyasztása (Kwh-ban mérve) a felhasznált energiahordozók hatékonyságával súlyozva. A számítás lényege, hogy egységnyi alapterületre és egy kvázi azonos elméleti energiahordozóra (primerenergia) számítja ki az ingatlan fogyasztását, így az ingatlanok összehasonlíthatók lesznek mérettől és energiahordozótól függetlenül. Az energiabesorolás ennek az éves fajlagos primerenergia felhasználásnak egy adott referencia skálában történő ábrázolása a konkrét ingatlanra. A referencia skála %-ban van meghatározva, és a jogszabályban új építésre előírt követelményekhez viszonyít. Ha az ingatlan “C” osztályú, ez annyit jelent, hogy ha ma épülne, akkor az épületenergetikai követelményeket kielégítené, és így kaphatna rá használatbavételi engedélyt a tulajdonosa. Értelem szerűen, ha az ingatlan “D”, vagy annál rosszabb besorolású, akkor a mai követelmények szerint ilyen új épület nem épülhetne meg. Ha az ingatlan “F” átlagos kategóriát kap, akkor a meglévő lakásállomány átlagos minőségének megfelelő a hatékonysága. A számítás menetének megértését nehezítheti, hogy ez a referencia skála az épület funkciójától és felület-térfogat arányától is függ. Így fordulhat elő, hogy azonos energiaosztályú lakások fogyasztása jelentősen eltérő lehet, ha az épületek jellege, formája is eltérő.

Milyen energetikai színvonalú a magyar lakásállomány?

A táblázat jól mutatja, hogy a lakásállomány jelenleg nem túl korszerű az energiahatékonyság tekintetében. A 2000. után épült, ingatlanok 80%-a A, B vagy C besorolású, tehát általában kedvező energiafogyasztású ingatlantípus.

Passzívházak és a magyar épületenergetikai szabályozás

A passzívház kritériumait német mérnökök dolgozták ki a nyolcvanas években. Számos jellemzője közül a legfontosabb – amiről a nevét is kapta – hagyományos fűtési rendszer helyett passzív hőforrásokból (napsütés, elektromos eszközök a lakásban, emberi hőtermelés) is fedezhető a fűtési hőszükséglet, mivel az épületszerkezetek extrém jól hőszigeteltek. A passzívház legjellemzőbb kritériuma a 15 kWh/m² éves fajlagos primerenergia felhasználás, ami hétköznapi példával élve annyit jelent, hogy egy 100 m²-es passzívházat gázzal fűtve évente 35-40 ezer Ft az összes fűtési fogyasztásunk. Az A+ “fokozottan energiatakarékos” ház a magyar energetikai besorolás alapján minimum 60,5 kWh/m² évi fogyasztást kell, hogy teljesítsen. Ez négyszer több, mint a passzívháznál, tehát az üzemeltetés rezsiköltsége is ennyivel több, azonos tüzelőanyag és rendszer esetén.

Ezt az analógiát folytatva a C “követelményeknek megfelelő” lakás fűtési költsége hétszerese a passzívháznak.

Mennyire szigorú a magyar szabályozás?

Az itthoni követelményrendszer az európai átlaghoz viszonyítva nem mondható szigorúnak. Az EU célkitűzése hogy 2020-tól csak zéró energiájú házak épüljenek (olyan épületek, amik tejesen fedezik a saját energiaigényüket valamilyen megújuló forrásból pl: szél, nap, földhő). A magyar követelmények szigorítására mindenképp számítani kell az elkövetkező évek során, építkezés, felújítás esetén érdemes a követelményszintet meghaladó energetikai színvonalú épületeket tervezni, építeni.

Hogyan tudunk javítani lakásunk energetikai besorolásán?

Talán mondanunk sem kell, hogy az ingatlan energiahatékonyságának növelésével javítható a besorolása. A hatékonyság növelése és a fogyasztás csökkentése korszerűsítésekkel lehetséges, amely tárgyalása meghaladja az oldal tartalmi kereteit, azonban az alábbiakban felsoroljuk a leggyorsabb megtérüléssel kecsegtető lehetőségeket.

Alapvető energiafogyasztás-csökkentő beruházások

Hőszigetelések: fontossági sorrendben: a padlás/zárófödém szigetelése, a homlokzat szigetelése, pince/lábazat szigetelése. Tíz centiméteres vastagság alatt nem érdemes nekikezdeni a munkának.

Nyílászáró csere: ennek két előnye is van, az új ablakok transzmissziós hőátbocsátása (U-értéke) lényegesen kedvezőbb a régi nyílászárókhoz képest, mivel a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelő képességében jelentős fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A másik előnye, hogy mivel a korszerű nyílászárók fokozottan légzáróak, légáramlás útján nem tud kiszökni a meleg, mint ahogy a fakeretes vetemedett ablakoknál azt tapasztaljuk. Fontos felhívnom a figyelmet, hogy azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű (B-típusú) kazán van, csak légbevezetővel ellátott ablakok építhetők be. A régi ablakoknál akkor is volt elegendő frisslevegő utánpótlás, ha azt elmulasztották időnként kinyitni, az új ablakoknál csukott állapotban gyakorlatilag nincs légcsere, így a levegőt elfogyaszthatja a hőtermelő berendezés, és ez széndioxid vagy szénmonoxid feldúsulást okoz. Ennek figyelmen kívül hagyása életveszélyes, és kiemelten igaz ez nyílt égéterű helyiségfűtés (pl. gázkonvektor esetén). Ha gyermek van a családban mindenképp érdemes szénmonoxid mérőt/riasztót telepíteni az ilyen lakóterekbe.

Kazáncsere: a zárt égésterű kondenzációs gázkazánok hatásfoka 20-30%-kal magasabb, mint a hagyományos nyílt égésterű gázkazánoké. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a hőmérsékletnek a fenntartására ennyivel kevesebb gázt éget el a berendezés. A zárt égésterű (C-típusú) kazánok telepítési költségei magasabbak, mint a B-típusúaké (nyílt égésterű, kéménybe kötött). Ennek oka hogy ha B-ről C-re váltjuk a kazánt, akkor a gázszolgáltató gázterv készítését írja elő, valamint az égéstermék elvezetésének és a frisslevegő utánpótlásnak is precíz rendszerrel kell történnie, amit a kéményseprő nyomáspróbával ellenőriz. Az összes költség (a kazánnal együtt) könnyen elérheti az ötszázezer forintot. Ezzel a számmal vesse össze a fűtési fogyasztás csökkenésének várható hasznát, így megkapja, hogy érdemes-e elvégezni a cserét. A nyílt égésterű kazán energetikailag elavultnak számít, ha meghibásodás miatt kényszerül cserére mindenképp zárt égésterű, kondenzációs üzeműt javaslunk.

Napkollektor, napelem: a napkollektor használati melegvíz előállítására szolgál, a napelem pedig villamos áram termelésére. Az ilyen berendezést általában csak családi házakra van lehetősége telepíteni a tulajdonosnak, hogy ez megéri-e, érdemes magunknak kiszámolni, a gyártók, forgalmazók ugyanis általában elferdített tényekre alapozva az elméleti legkedvezőbb megtérülési időt reklámozzák.