MI AZ A KHR?
A KHR szolgáltatás a hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs adatbázis. A KHR segítségével a bankok megosztják egymás között ügyfeleik hiteladatait. A céljuk ezzel az, hogy információval lássák el egymást a hitelbírálat során azért, hogy megkönnyítsék a jó hitelmúlttal rendelkező adósok számára a hitelhez jutást, védjék az ügyfeleiket a túlzott eladósodás veszélyeitől, valamint általában csökkentsék a hitelezéssel járó kockázatokat.
A KHR működtetésére a 2011. évi CXXII. törvény kötelezi a hitelintézeteket. A KHR célját a törvény az alábbi módon fogalmazza meg:
„A Központi Hitelinformációs Rendszerben […] nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.”
A KHR tehát a felelős hitelnyújtás támogatásával mind az ügyfelek („adósok”), mind pedig a hitelintézetek („referenciaadat-szolgáltatók”) érdekeit egyaránt szolgálja.
A szolgáltatásban résztvevők köre
A KHR rendszer működése három szereplői kört érint, amelyek a következők:
- KHR szolgáltató: A központi KHR adatbázist a BISZ Zrt. üzemelteti, biztosítva a hozzáférést a törvényi szabályozásnak megfelelően.
- Bankok és pénzügyi intézmények: A hitelezéssel vagy hitel jellegű termékek, illetve szolgáltatások nyújtásával foglalkozó intézetek jogosultak a KHR adatbázisból információk lekérdezésére, valamint adatok feltöltésére. Ilyenek a bankok, takarékszövetkezetek, lízingcégek, személyi kölcsön vagy áruhitel, lakáshitel nyújtására szakosodott cégek, és további pénzügyi vállalkozások. Nem csatlakozhatnak olyan intézmények, mint a NAV, minisztériumok, önkormányzatok, közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók, civil szervezetek.
- Ügyfél: Magánszemélyek és vállalkozások, akiknek ügyfél és hitelszerződés adatait (valamint a törvényben meghatározott egyes mulasztásokkal, visszaélésekkel kapcsolatos adatait) a hitelintézetek a KHR rendszerbe továbbítják.
A KHR mind a lakossági, mind pedig a vállalkozói ügyfélkörről nyilvántart adatokat. A KHR ennek megfelelően két részből („alrendszerből”) áll:
- a lakossági alrendszer a magánszemélyek adatait,
- a vállalkozási alrendszer a vállalkozások adatait tartja nyilván.
A KHR úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis mind pozitív információkat (a kötelezettségeiket rendben fizető adósok tekintetében), mind pedig negatív adatokat (mulasztással rendelkező adósok, vagy visszaélések tekintetében) tartalmaz.
A lakossági KHR
A KHR lakossági alrendszerének nyilvántartásai az alábbi adatkörökre terjednek ki:
- Hitelszerződések nyilvántartása
- Hitelmulasztásokra vonatkozó információk
- Bankkártya-visszaélések adatai
- Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása
A törvényi szabályozásnak megfelelően a pénzügyi intézményeknek valamennyi hitelszerződés, vagy hiteljellegű finanszírozásra (lízing, értékpapír kölcsönzés, stb.) irányuló szerződés adatait rögzíteniük kell a lakossági KHR hitelszerződés nyilvántartásába.
Az ügyfél nyilatkozatával meghatározhatja, hogy a rögzített hiteladatok a bankok számára lekérdezhetőek-e a hitelbírálat során, vagy pedig nem. Azt is megszabhatja, hogy a szerződés lezárását követően az információk további öt évig szerepeljenek-e a KHR-ben, vagy pedig azok törlésre kerüljenek. Tekintettel arra, hogy az igazoltan pozitív hitelmúlttal rendelkező „jó adós” ügyfelek kiemelt megbecsülésnek örvendenek a bankoknál, ez a lehetőség segítséget jelent valamennyi, hitelt felvenni szándékozó magánszemély számára.
A nyilatkozattételi lehetőség nem vonatkozik a hitelmulasztásokra, bankkártya-visszaélésekre és csalásokra, ezen információk az ügyfél nyilatkozatától függetlenül elérhetőek a bankok számára a hitelbírálat során.
Nyilvántartott személyes adatok
A KHR lakossági nyilvántartása valamennyi információt magánszemély ügyfelekhez rendel hozzá. Ez azt jelenti, hogy valamely hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés esetén nem csak a szerződésre és visszaélésre vonatkozó információk, hanem a szerződő magánszemély adatai is rögzítésre kerülnek.
Az egyes magánszemélyekről az alábbi információkat gyűjti a KHR rendszer:
- Születési név
- Születési hely
- Születési dátum
- Anyja születési neve
- Viselt név
- Állampolgárság
- Személyi igazolvány szám
- Útlevél szám
- Vezetői engedély szám
- Egyéb azonosító okmány száma, típusa
- Lakcím
- Levelezési cím
- E-mail cím
- A rögzített hitelszerződésben betöltött szerep (adós, adóstárs)
A nyilvántartott ügyfél információk egészen addig szerepelnek a KHR-ben, amíg az ügyfélhez valamilyen hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés szerepel a nyilvántartásban, majd ezt követően nyomtalanul törlésre kerülnek.
Mire használják fel a KHR-ből nyert információkat a hitelintézetek?
A KHR rendszerben nyilvántartott információkhoz a KHR felhasználói csak a törvényben meghatározott módon és céloknak megfelelően férhetnek hozzá.
Amennyiben valaki hitelkérelemmel, finanszírozási igénnyel fordul egy hitelintézethez, a bank a hitelbírálat során felméri a kérelmező hitelképességét. A bírálat során a bank számos információt bekér az ügyféltől, valamint különféle forrásokból további információkat is gyűjt, hogy minél pontosabb képet alkosson az ügyfél hitel-visszafizetési képességéről. A bankok számára ilyen, kiemelten fontos információforrás a KHR nyilvántartás is.
A lakossági KHR mind a pozitív hiteltörténetet, mind pedig negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások) képes rögzíteni. A KHR segítségével a bankok pontosabban fel tudják mérni ügyfeleik hitelképességét, lehetővé téve, hogy kedvezőbb ajánlatokat biztosítsanak, valamint a felelős hitelezés jegyében elkerüljék a fizetésképtelen, vagy túlzottan eladósodott ügyfeleknek való hitelnyújtást. Ez az ügyfelek hosszú távú érdekeit is szolgálja. A KHR szolgáltatás a hitelt felvevő ügyfelek, valamint a hitelt nyújtó hitelintézetek számára egyaránt előnyös.
FORRÁS: www.bisz.hu
