MI AZ A KHR?

A KHR szolgáltatás a hazai bankok, hitelintézetek által működtetett hitelinformációs adatbázis. A KHR segítségével a bankok megosztják egymás között ügyfeleik hiteladatait. A céljuk ezzel az, hogy információval lássák el egymást a hitelbírálat során azért, hogy megkönnyítsék a jó hitelmúlttal rendelkező adósok számára a hitelhez jutást, védjék az ügyfeleiket a túlzott eladósodás veszélyeitől, valamint általában csökkentsék a hitelezéssel járó kockázatokat.

A KHR működtetésére a 2011. évi CXXII. törvény kötelezi a hitelintézeteket. A KHR célját a törvény az alábbi módon fogalmazza meg:

„A Központi Hitelinformációs Rendszerben […] nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.”

A KHR tehát a felelős hitelnyújtás támogatásával mind az ügyfelek („adósok”), mind pedig a hitelintézetek („referenciaadat-szolgáltatók”) érdekeit egyaránt szolgálja.

A szolgáltatásban résztvevők köre

A KHR rendszer működése három szereplői kört érint, amelyek a következők:

• KHR szolgáltató: A központi KHR adatbázist a BISZ Zrt. üzemelteti, biztosítva a hozzáférést a törvényi szabályozásnak megfelelően.
• Bankok és pénzügyi intézmények: A hitelezéssel vagy hitel jellegű termékek, illetve szolgáltatások nyújtásával foglalkozó intézetek jogosultak a KHR adatbázisból információk lekérdezésére, valamint adatok feltöltésére. Ilyenek a bankok, takarékszövetkezetek, lízingcégek, személyi kölcsön vagy áruhitel, lakáshitel nyújtására szakosodott cégek, és további pénzügyi vállalkozások. Nem csatlakozhatnak olyan intézmények, mint a NAV, minisztériumok, önkormányzatok, közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók, civil szervezetek.
• Ügyfél: Magánszemélyek és vállalkozások, akiknek ügyfél és hitelszerződés adatait (valamint a törvényben meghatározott egyes mulasztásokkal, visszaélésekkel kapcsolatos adatait) a hitelintézetek a KHR rendszerbe továbbítják.

A KHR mind a lakossági, mind pedig a vállalkozói ügyfélkörről nyilvántart adatokat. A KHR ennek megfelelően két részből („alrendszerből”) áll:

• a lakossági alrendszer a magánszemélyek adatait,
• a vállalkozási alrendszer a vállalkozások adatait tartja nyilván.

A KHR úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis mind pozitív információkat (a kötelezettségeiket rendben fizető adósok tekintetében), mind pedig negatív adatokat (mulasztással rendelkező adósok, vagy visszaélések tekintetében) tartalmaz.

A lakossági KHR

A KHR lakossági alrendszerének nyilvántartásai az alábbi adatkörökre terjednek ki:

• Hitelszerződések nyilvántartása
• Hitelmulasztásokra vonatkozó információk
• Bankkártya-visszaélések adatai
• Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása

A törvényi szabályozásnak megfelelően a pénzügyi intézményeknek valamennyi hitelszerződés, vagy hiteljellegű finanszírozásra (lízing, értékpapír kölcsönzés, stb.) irányuló szerződés adatait rögzíteniük kell a lakossági KHR hitelszerződés nyilvántartásába.

Az ügyfél nyilatkozatával meghatározhatja, hogy a rögzített hiteladatok a bankok számára lekérdezhetőek-e a hitelbírálat során, vagy pedig nem. Azt is megszabhatja, hogy a szerződés lezárását követően az információk további öt évig szerepeljenek-e a KHR-ben, vagy pedig azok törlésre kerüljenek. Tekintettel arra, hogy az igazoltan pozitív hitelmúlttal rendelkező „jó adós” ügyfelek kiemelt megbecsülésnek örvendenek a bankoknál, ez a lehetőség segítséget jelent valamennyi, hitelt felvenni szándékozó magánszemély számára.

A nyilatkozattételi lehetőség nem vonatkozik a hitelmulasztásokra, bankkártya-visszaélésekre és csalásokra, ezen információk az ügyfél nyilatkozatától függetlenül elérhetőek a bankok számára a hitelbírálat során.

Nyilvántartott személyes adatok

A KHR lakossági nyilvántartása valamennyi információt magánszemély ügyfelekhez rendel hozzá. Ez azt jelenti, hogy valamely hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés esetén nem csak a szerződésre és visszaélésre vonatkozó információk, hanem a szerződő magánszemély adatai is rögzítésre kerülnek.

Az egyes magánszemélyekről az alábbi információkat gyűjti a KHR rendszer:

• Születési név
• Születési hely
• Születési dátum
• Anyja születési neve
• Viselt név
• Állampolgárság
• Személyi igazolvány szám
• Útlevél szám
• Vezetői engedély szám
• Egyéb azonosító okmány száma, típusa
• Lakcím
• Levelezési cím
• E-mail cím
• A rögzített hitelszerződésben betöltött szerep (adós, adóstárs)

A nyilvántartott ügyfél információk egészen addig szerepelnek a KHR-ben, amíg az ügyfélhez valamilyen hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés szerepel a nyilvántartásban, majd ezt követően nyomtalanul törlésre kerülnek.

Mire használják fel a KHR-ből nyert információkat a hitelintézetek?

A KHR rendszerben nyilvántartott információkhoz a KHR felhasználói csak a törvényben meghatározott módon és céloknak megfelelően férhetnek hozzá.

Amennyiben valaki hitelkérelemmel, finanszírozási igénnyel fordul egy hitelintézethez, a bank a hitelbírálat során felméri a kérelmező hitelképességét. A bírálat során a bank számos információt bekér az ügyféltől, valamint különféle forrásokból további információkat is gyűjt, hogy minél pontosabb képet alkosson az ügyfél hitel-visszafizetési képességéről. A bankok számára ilyen, kiemelten fontos információforrás a KHR nyilvántartás is.

A lakossági KHR mind a pozitív hiteltörténetet, mind pedig negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások) képes rögzíteni. A KHR segítségével a bankok pontosabban fel tudják mérni ügyfeleik hitelképességét, lehetővé téve, hogy kedvezőbb ajánlatokat biztosítsanak, valamint a felelős hitelezés jegyében elkerüljék a fizetésképtelen, vagy túlzottan eladósodott ügyfeleknek való hitelnyújtást. Ez az ügyfelek hosszú távú érdekeit is szolgálja. A KHR szolgáltatás a hitelt felvevő ügyfelek, valamint a hitelt nyújtó hitelintézetek számára egyaránt előnyös.

 

 

 

FORRÁS: www.bisz.hu