Előbb-utóbb, sajnos, mindenkivel előfordul, hogy elveszíti valamelyik szerettét. Az elhunyt után maradt vagyontárgyak sorsáról pedig dönteni kell, kit, mi illet meg. Az embereket ilyenkor letaglózza a fájdalom, és elvesznek a jog útvesztőjében, zavarodottan állnak az ezt követő eljárásban. Ez a cikk a hagyatéki eljárás rövid összegzése, az öröklési jog szabályait nem tartalmazza. A hagyatéki eljárás szabályait a 6/1958. (VII.4.) IM rendelet tartalmazza.
A magyar jogrendben az öröklés az örökhagyó halálakor, a törvény erejénél fogva bekövetkezik, vagy másképpen, az örökösöknek semmit nem kell tenniük azért, hogy örököljenek. A hagyatéki eljárás csak azt a célt szolgálja, hogy megállapításra kerüljön, hogy kik az örökösök, és köztük a hagyaték milyen arányban oszlik meg.
A hagyatéki eljárást a hagyaték leltározása előzi meg. Ezt az örökhagyó lakóhelye (vagy a hagyaték fekvése szerint) illetékes jegyző (illetve az általa megbízott leltárelőadó) végzi, de kérelemre elkészítheti a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző is. A halál bekövetkeztéről a jegyző úgy szerez tudomást, hogy a halottkém köteles a halálesetet az illetékes jegyzőnek bejelenteni.
Kötelező a hagyatéki leltár, ha a hagyatékban ingatlan van. Ha a hagyatékban nincs ingatlan, a leltár a következő esetekben kötelező. Ha az ingó vagyon értéke a 300.000 Ft-ot meghaladja és a hagyatékban olyan személy érdekelt, aki szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy egyáltalán nincs ismert örökös, vagy egyébként a leltért az örökösként érintett személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, vagy a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
A leltározás helyéről és idejéről a jegyző, pontosabban a leltárelőadó értesíti az érintetteket, akik nem kötelesek megjelenni, a leltárba vétel a távollétükben is megtörténik. A leltározás során számba veszik az örökhagyó után maradt vagyont (a követeléseket és a tartozásokat is), és meghatározzák annak értékét is.
Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ennek hiányában az, akinek a működési területén az örökhagyó meghalt, ha pedig az örökhagyó külföldön halt meg, az a közjegyző illetékes, akinek működési területén a hagyaték van.
Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott maga után, akkor a közjegyző intézkedik annak beszerzése iránt. A végrendelettel kapcsolatban azonban nem csak a közjegyzőt terheli kötelezettség. Azok a hatóságok illetve magánszemélyek, akik az örökhagyó végrendeletét őrzik, amint a halálesetről hitelt érdemlő módon tudomást szereznek, a végrendeletet haladéktalanul kötelesek eljuttatni a közjegyzőnek. Ha van végrendelet, azt a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki.
A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra megidézi az örökösöket, az örökhagyó házastársát, a hagyatéki hitelezőket és más érintetteket. Ha a megidézettek a szabályszerű idézés ellenére nem jelennek meg a hagyatéki tárgyaláson, ez nem akadálya annak, hogy a közjegyző a hagyatékot átadja. Ez alól kivétel, ha van végrendelet és a törvényes örökös nem jelent meg a tárgyaláson, ezért a végrendeletet vele is közölni kell. Ilyenkor a közjegyző a következő hagyatéki tárgyalásra szóló idézéssel együtt megküldi a végrendeletet a törvényes örökösnek. Így a következő tárgyaláson az ő távollétében is át lehet adni a hagyatékot.
Ha a megjelentek egyezséget akarnak kötni a hagyaték felosztásáról, a közjegyző elhalaszthatja a tárgyalást. Egyébként a közjegyző maga is megkísérli az egyezséget létrehozni az örökösök között. Ha pedig a tényállást tisztázni kell, és ezért pl. hatóságok megkeresése, bank megkeresése, iratok beszerzése válik szükségessé, szintén elhalasztja a tárgyalást.
A hagyatékot kétféle hatállyal lehet átadni. Teljes, vagy ideiglenes hatállyal.
Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha csak egy örökös van és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak nincs a hagyatékra igénye, illetve akkor is, ha az örökösök között öröklési kérdésben nincs vita. Ezekben az esetekben is csak akkor adható át a hagyaték teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel, ha annak más törvényes akadálya nincs.
Előfordulhat pl., hogy az örökösök között vita van a készpénzhagyomány (az örökhagyó által közvetlenül egy meghatározott személynek, de nem az örökösnek jutatott készpénz) tekintetében, de az ingatlan vagyonban megegyeztek, ebben az esetben az ingatlan teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel átadható.
Az is lehetséges, hogy csak az özvegyet megillető haszonélvezeti jog vagy annak terjedelme a vitás (pl. együtt éltek-e az örökhagyó halálakor, vagy minden ingatlanra megilleti-e vagy csak egyre). A hagyatékot ebben az esetben a házastárs haszonélvezeti jogával terhelten teljes hatállyal adja át a közjegyző (ugyanis a Ptk. szerint a túlélő házastársat a hagyaték teljes egészén haszonélvezet illeti meg), és az örökös, aki a haszonélvezetet korlátozni akarja, bírósághoz fordulhat.
Amit teljes hatállyal nem lehetett átadni, azt a közjegyző ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. Az örökösök a hagyatékot birtokba vehetik (pl. az ingatlanba beköltözhetnek), de nem adhatják el és nem is ajándékozhatják el, nem terhelhetik meg. Akinek az érdekeit az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés sérti, az a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresetlevéllel megtámadhatja, és ezt a határidő leteltét követő nyolc napon belül köteles a közjegyzőnek bejelenteni. Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés végleges hatályúvá válik, ha azt keresettel nem támadták meg, vagy azt az érdekelt nem igazolta, vagy esetleg a keresetétől utóbb eláll, vagy a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja.
Végül fontos felhívni a figyelmet arra az alapelvre, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el. Ezért az örökös még a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is követelheti – hagyatéki perben – a hagyatékátadó végzés szerinti örökösöktől az őt megillető részt.
Copyright ©2018 hazadlesz.hu Minden jog fenntartva