Hogyan kell adóznod a bérbe adott ingatlanod után?
Nem lehet kirakni a nemfizető bérlőt a lakásból, akinek az esetek 95%-ában, mert egy igen komoly zsarolási potenciál van a kezében: a lakástulajdonosok erős kilenctizede “elfelejti” befizetni az adót a lakáskiadás utáni bevételből.
Ennek a zsarolásnak gyorsan ki tudod húzni a méregfogát: egyrészt befizeted az adót, másrészt ha elfelejtetted volna, kérsz egy önellenőrzést és utólag megfizeted azt a megfelelő év(ek)re. Ha nem az adóhivatal jön rá a hiányra, hanem te megelőződ őket, megúszod a dolgot egy kis késedelmi kamattal.
Egyébként elég nagy butaság nem fizetni adót a bérleti díj után. Az csak az akarat és az emberanyag hiánya az adóhivatal részéről, hogy nem szűri ki az adócsalókat a bérleti piacról, hiszen pofonegyszerű dolguk lenne.
Náluk van a teljes lakásállomány adata (hiszen ők kezelik a vagyonszerzési illetékeket is), könnyen megnézhetnék, kinek van több lakása. Ha abban a több lakásban van rezsifogyasztás (áram, víz, kábeltévé), akkor ott biztos lakik is valaki. Márpedig ha adót nem fizetnek utána, akkor ott gond lehet. Vagy elhiszik, vagy nem, hogy az összes ingatlanodban az unokaöcséid laknak szívességből. Egy helyszíni szemle során lehet, hogy a bérlő nem lesz hajlandó hazudni az adóellenőröknek.
Az külön okos dolog, amikor a bérlők átutalással fizetnek minden hónapban és látszik a számládon a havi 60 ezer bejövő pénz Kovács Józseftől minden hónap ötödikén.
Az adóhivatal újabban ha valakit valamiért elkapott, akkor le is zavar egy teljes vagyonosodási vizsgálatot, kiindulva abból, hogy úgyis talál még mást is. Erre is gondoljál, amikor nem fizeted be a bérbeadás után az adót.
Sokat dobna az adóelkerülés visszaszorításán, ha a személyi jövedelemadódból levonhatnád a lakásbérlés költségét, mint több nyugati országban. Így az állam szempontjából nulla lenne a végeredmény, mert a bérlő azt kapná vissza a saját adójából, amit a tulajdonos befizet adóba, a piac azonban szinte teljesen kifehéredne és nem egy vadkeleti dzsumbuj lenne a bérleti piac Magyarországon. Az árak az adóval emelkednének, de azt a legtöbben úgy is visszakapnák, így senkit nem érdekelne a dolog.
Addig is, amíg ez nem történik meg, nézzük meg, hogyan kell adóznod a lakáskiadás után.
Ha nem vagy egyéni vállalkozó, akkor a lakáskiadásodat magánemberként is végezheted, akár külön adószám kiváltása nélkül is. Ha számlát is akarsz adni (mert a bérlő egy vállalkozás és szüksége van rá), akkor sajnos nem úszod meg az adószám kiváltását. (Ha egyéni vállalkozó vagy, független attól, hogy más miatt, rád már más szabályok vonatkoznak, ahogy akkor is, ha üzletszerűen adsz ki ingatlant, például panziód van. Beszélj egy adótanácsadóval.)
Az ingatlan kiadása alapesetben áfamentes, ha valamiért szeretnél áfakörbe tartozni, azt külön kell kérned.
Fontos, hogy a garázs, autóbeálló bérbeadása mindig áfaköteles! (“nem alkalmazható az áfamentesség a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra” ÁFA törvény 86. §) Ez a tény, valamint a teremgarázsok közös költsége, amit a tulajdonos fizet, erősen árnyalja a garázsok bérbeadásából származó megtérülést.
További feltétele az áfamentességnek, hogy nem lépsz üzleti kapcsolatba más EU-s tagország adóalanyával, ideértve a szolgáltatás nyújtását vagy igénybevételét is. Ebbe az értelmezésemben az itt tanuló/dolgozó személyek részére való ingatlan bérbeadás is beletartozik, vagyis azt csak áfakötelesen tudod megtenni. Persze itt is a fő kérdés, hogy az itt tanuló vagy dolgozó külföldi rezidensnek számít-e Magyarországon. (Ha rosszul értelmezem, valaki javítson ki.)
Mennyi az adókulcs?
Alapesetben 16%-os adó terheli az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, de csak egymillió forintos éves határig. Felette már további 14%-os egészségügyi hozzájárulás is terhel, méghozzá a teljes összegre, évi 450 ezer forintos felső határral, amibe az egyéb EHO befizetésed is beletartozik. Vagyis bő 3 milliós éves bevétel felett újra csak 16% adót fizetsz. (Ha másik tagországban élsz( például Angliában dolgozol) és ott fizetsz egészségügyi hozzájárulást, akkor idehaza nem kell megfizetned a 14%-ot, de igazolást kell bemutatnod, hogy máshol vagy biztosított.)
A költségeidet kétféleképpen tudod elszámolni: általányadózással, ekkor 10%-ot az adóhivatal igazolás nélkül is elhisz neked, vagy tételes elszámolással, ekkor számlákkal kell igazolnod a kiadásaidat.
Übefontos! A bérlő által megfizetett rezsi is bevétel, ha a te neveden vannak az órák! Vagyis ha 60 ezer a lakbér és további 40 ezer a rezsi, amit a bérlő neked fizet, te pedig továbbadod, akkor neked havi 100 ezer bevételed van, amiből 40% rezsiköltség. Ezért sem érdemes az általányadózást választani.
Költség lehet a mindenféle felújítás, karbantartás költsége, vagy a bérlemény értékcsökkenési leírása, azaz amortizációja is, ami általában 2% évente. Ennek mértékéről faggasd a könyvelődet, vagy adótanácsadódat, hogy mit, hogyan és milyen mértékben tudsz elszámolni.
Negyedévente adóelőleget kell fizetned a bérleti díjból befolyt összeg után.
Sokan nem tudják azt sem, hogy szembeállíthatják a bérbe adott ingatlan utáni bevételüket az általuk fizetett bérleti díjjal, ha az másik településen fizetik és legalább 90 napig, úgy, hogy senki (például munkáltató) nem téríti azt meg nekik utólag, illetve nem számolják el máshol, például a vállalkozásukban.
Na, remélem sikerült minden fontosat összeszednem és érthetően leírnom. Ha mégsem, olvass utána a NAV erről szóló tájékotató füzetében (Ingatlan-bérbeadás szabályai), írd meg a hozzászólásokban, vagy kérdezd az adótanácsadódat.
forrás:kiszamolo.hu
Copyright ©2018 hazadlesz.hu Minden jog fenntartva